Mire idejutok, a napközben fejben fogalmazott blogbejegyzéseim elillannak.

Most csak gyorsan annyit, hogy még nem igazán találtam olyan gyerekverset vagy képeskönyvet, ami ezzel a novemberi nyúlós idővel foglalkozna. Amikor már nincs szilva, körte, szőlő, aranyló levelek és dióhegyek, de még nincs zúzmara, jég és zimankó. Mikor kora délután alkonyodik, és mintha felhőben haladnák, szitál ránk a permet. Mikor a bélelt csizma még sok, de a félcipőben fázik a láb. Mikor inkább vastag pulcsit veszünk az átmeneti dzseki alá, csak ne kelljen előszedni a néha még túl meleg télikabátot. Mikor még nincs advent, de elmúlt a szüret ideje.

Ilyen alkalmakra milyen vers való?