HTML

szárnyak

Friss topikok

  • Hagrid: Kitartás! Holnaptól lényegében nem lesz gond. :-) (2016.03.01. 10:46) átmeneti állapot
  • Hagrid: Jó, jó, bocsi...de azért ne fogd a törp-rajongásodat a terhességre, megértem azt is. ;-) (2015.12.02. 09:27) szalmaként
  • Hagrid: Az zavar a sárkányban, hogy bár aranyos, de sokadik alkalom után már nem figyel rá... (2015.11.02. 22:23) rendelés
  • Hagrid: Őzgida, mi? :P (2015.11.02. 22:23) kirándulás a magaslesig
  • tulnagyszemulany: hazafele is furán néztek rám :D (2015.07.20. 19:35) tali

Címkék

babó (69) babó2 (60) babó3 (4) barát (1) család (22) egó (114) elmentünk (4) ennivaló (12) falu (4) film (11) grr (5) háziállat (11) karácsony (2) kert (7) könyv (5) kutya (12) Lakás (1) macska (18) ovi (1) politika (1) történések (6) Címkefelhő

Hobbit, GotG, Deadpool

2016.03.13. 19:49 :: Dee_

Van egy kis babonám. Hetek óta (mióta pihennem kellett) nem tűzte műsorra A hobbitot az Hbo. És kitaláltam, hogy ha újra lesz, akkor szülök majd. Nos, ma este Öt sereg csatája... De egyelőre jóslókon kívül semmi, az meg már régóta van.

Pár másodpercenként váltogattuk a tévécsatornákat. L. észrevette a börtönruhás főhősöket A galaxis őrzőiből és bár éppen Mordály nem jelent meg, de rögtön rávágta, hogy ez a mosómacis film. :) (nem, nem néztük vele végig, de látott már belőle részt)

KT orra ma többször is vérzett, figyelmeztettük, hogy ne vérezze össze az ágytakarót. - Dehát úgyis piros! - vitatkozott. Eszembe jutott Deadpool szuperhősruhája, ami ugyanezen ok miatt lett vörös, hehe.

Szólj hozzá!

Címkék: film babó babó2 babó3

fájdalom

2016.03.09. 21:55 :: Dee_

A napokban olvastam egy cikket arról, hogy egyes kórházakban milyen sok a császármetszés. Az egyik főorvos szerint- többek közt persze, mint a sürgősségi, más orvosi esetek -  azért is van ez, mert a mai fiatalok fájdalomtűrő képessége csökkent, és direkt kérik a császárt.  Nem is egyszer és elég pejoratívan említette ezt, mint okot a cikkben.

Komolyan felháborított a dolog. Ha valaki tehet bármit a fájdalom ellen, miért is ne kerülhetné el, csillapíthatná? Most a középkorban az emberek fájdalomtűrő képessége nagyobb volt, csak mert érzéstelenítés nélkül húzattak fogat, csináltattak műtéteket? És akkor maradjunk is ennél? Le kell szólni azt, aki nem akar szenvedni? Te jó isten, hiszen emiatt félek ettől az egésztől... Ha megtehetném, kikapcsolnám a tudatom a szülés idejére, rettentően félek a fájdalomtól és ha tehetnék ellene valamit, megtenném. (bár a császárban nem gondolkodom, mert az nem csak arról az egy óráról szól a műtőben, az egy komoly seb, méghozzá frekventált részen, amiből fel kell épülni). Ilyenkor arra gondolok, hogy ennél az orvosnál talán senki nem kaphat fájdalomcsillapítást a szüléshez (pedig van néhány opció és nem csak az epidurális), csak mert a fájdalom vele jár? 

Szólj hozzá!

Címkék: egó

a vége felé

2016.03.07. 11:25 :: Dee_

A baba hatalmasakat rúg, főleg az oldalam ütné ki, de ma hullámoztatta is a kis medencéjét, mint egy cápauszony, végigment lassan egy nagy pukli a hasam felületén. De ha előveszem a fényképezőt és meghallja a csippanást, amivel bekapcsolom, leáll. Tucatszor játszottuk ezt el, így az utolsó terhességemről csak apró kis babamozdulatkák maradnak a hasas szakaszból, amikor elfeledkezett magáról, komoly mozgások sajnos nem.

Vajon hogyan érzi magát, ha forgok éjszaka? Tudja, milyen a fenn és lenn, de most fejjel lefelé milyen érzés lehet neki, meg egyszer a lábaira, egyszer a hátára nehezedve, amilyen oldalamra fordulok éppen?

Még nem tudom elképzelni, milyen lesz, de a többieknél sem tudtam. Fura, hogy pár hónap múlva magától értetődő lesz, hogy családtag.

Rettegek a szüléstől, de most kicsit felfrissített a gondolat, hogy a nehéz szakaszt átvészelte benn, és vannak kerti munkák is, nem gondolok minden pillanatban a rosszra. Mert volt kis magas vérnyomás meg ilyenek, de a rendes gondozáson semmi értékem nem ugrott ki (a vérszegénységen kívül, ami lehet, hogy a szédelgésem is okozza, amit régen az alacsony vérnyomásra fogtam, ami ugye most nincs), így fel sem tűnt volna talán, ha nincs itthon mérő. Mert a frontos rosszullét után a kórházban nem volt már semmi bajom, mikor megmértek.

L. naponta emlegeti (meg hogy ő lesz a nagy nővére) és elfogadja okként, hogy a pocak miatt nem emelgetem és aki felveszi, attól kérdezi, hogy tudja-e ezt, van-e Pocakja, KT egyre kevesebbet emlegeti a kiválasztott nevet (ezer szerencséje, hogy amúgy is gondoltunk arra a névre), meg hogy csak fiú lehet. Sőt, mondta, hogy onnan fog kiderülni, mi a neme, hogy ha lány, akkor L. játékai érdeklik. :) 

Most a hétvégén találtam ki, hogy kellene egy mózeskosár, amivel átvihetem másik szobába, aludni, mert egyelőre a háló a "nappali", a gyerekszobába meg nem fér be egy kiságy. (és erről eszembe jutott a rumlis, zsúfolt lakás, meg a rumlis, zsúfolt kert...ááá)

Szólj hozzá!

Címkék: babó babó2 babó3

átmeneti állapot

2016.02.24. 11:29 :: Dee_

Megkönnyebbültem, mert elértem a 36. hetet, ami korántsem volt biztos a 33.-ban... Rengeteg segítséget kaptam hozzá. Most minden oké.

Örülök a célegyenesnek. Mindig három gyereket szerettünk volna. Így megtartottunk mindent, ami csak kell egy kisbaba gondozásához. Tele a garázs, a nagyszoba gyerekruhákkal, etetőszékkel, ággyal, bébijátékokkal. Ha megszületik és egyre nő, ez az átmeneti állapot megszűnik. Már nem lesz kinek őrizgetni, és fokozatosan megszabadulhatunk mindentől. Alig várom! Ha kiderül, hogy kisfiú, akkor rögtön ki is szelektálom a ruhácskákat és a lányosakat Anya el tudja vinni.

Ugyanez igaz a testemre. Tudtam, hogy leharcol a terhesség, így komolyabb változtatások az életmódomban két gyerek között nem tűntek túl célszerűnek. Persze fogytam egy keveset, de igazán akkor fogok tudni megbarátkozni azzal, akit a tükörben látok, ha már nem változom akkorát, mint egy-egy szülés és szoptatós hónapok alatt. Akkor már nagyrészt ugyanolyan maradok, és rajtam múlik a változás.

1 komment

zaklató

2016.02.24. 11:17 :: Dee_

Ha egy filmben óckodik a nő egy szinte ismeretlen- kissé bénácska - férfi közeledésétől, akit elküldött a fenébe, de az kitartóan ragaszkodik a kapcsolathoz ("nem fogadok el nemleges választ, mert minket egymásnak teremtett az ég"), biztosak lehetünk benne, hogy a nő szeméről végül lehull a hályog és végül rájön, hogy az erőszakosság milyen cuki és végül is szereti ezt az embert.

A barátnőm is ilyen helyzetbe keveredett. Csakhogy ez nem film. Idegesítő, ha valaki csak akkor fogadja el a "nem"-et, ha a nőnek van valakije, vagyis foglalt. Mert az elképzelhetetlen, hogy önmagukért ne szeressék ezeket az erőszakoskodókat, mert egy idő után csak rájön a nő, hogy mennyire jó partik... 

Szólj hozzá!

szalmaként

2015.12.01. 22:30 :: Dee_

Érdekes, hogy mióta megvannak a gyerekek, nem félek egyedül a házban. Persze a kutya jelenléte (szeme, füle, orra, ha a harapására nem is számíthatok túlzottan) is sokat segít.

Szóval egyedül ma este. F. még pizsamába öltöztette őket és megcsinálta a tejeket, csak a mesélés maradt rám. Teával, sós mogyoróval, feketeribizlis csokival és gesztenyével vigasztalódom magányomban, és azt hittem, ma este lesz a Hobbit 3. is, F, már kajánkodott, hogy hagy majd itthon elég zsepit, mert tudja, hogy nehezen viselem a végét (grr, gúnyt űzni a terheshormonokkal teli kismamából, aki amúgy is egy nyavalyás karácsonyi Spar-reklámon majdnem sírni kezd, mert a nagymamájára emlékezteti a néni, aki ott segít a konyhában...) de kiderült, holnap lesz. Nem mintha nem láttam volna kétszer két nap alatt...

F. megvette az ikeás takarót, de még tartom magam, nem nézem meg, milyen színű... Talán kibírom a szülésig, jó poén lenne. :D Persze szinte biztos vagyok a nemében. Holnap kezdődik a 24. hét! Az orvoshoz járást nem viszem túlzásba. Majd a második cukorterhelés után elmegyek, 2 hét múlva, akkor lesz, hogy 2 hónapja nem látott már orvos. A kötelező 4 alkalomra hajtok, már megvan 2.

1 komment

rendelés

2015.11.02. 22:15 :: Dee_

Új könyvkedvence van KT-nek, esténként F. olvas fel belőle egy-egy fejezetet. Megrendelte a második részét tőlünk, de én még nem nyomtam rá a fizetés-gombra, meg kellett gondolni ezt, mert hamarosan ünnepek is lesznek. Aggodalmaim megosztottam F.-vel a rendelés felett ülve, és elmondtam azt is, hogy KT délután ártatlanul megemlítette, hogy "ha vége a Leás meséknek, akkor újra jön Lumpi Lumpi". F. kiérezte ebből a neki szóló burkolt fenyegetést, és bár kedveljük a kis kék sárkányt, de bőven elég volt az új könyv előtt hónapokig ugyanazt a történetet olvasnia róla F-nek újra és újra, minden este. "- Kattints rá gyorsan!" - vágta rá villogó szemekkel, rövidre zárva a belső vitám. :) 

1 komment

Címkék: egó babó

kirándulás a magaslesig

2015.11.02. 21:59 :: Dee_

A csodaszép hétvégét kirándulással koronáztuk meg. Mázlink van, hogy ehhez tulajdonképpen csak az ajtón kell kilépnünk, na jó, elsétálni az utca végén kezdődő rétig. Vittük a kutyát is, aki abszolút lelkes volt végig. KT szokásosan egy őzgida sebességével, ügyességével és vakmerőségével mászkált holmi rejtett csapásokon, vagy ment volna az út feletti, kőomlásos parton. F. szó nélkül hozta az út közben gyűjtött kincseim, tobozokat és két darab kilós követ. De aki igazán lenyűgözött, az L. volt, aki teljesen belejött a járkálásba, a legmeredekebb részeken sem kellett felvenni, csak akkor, ha elkámpicsorodott, mert elesett vagy szerinte rossz irányba mentünk.

Hazafelé beugrottunk a helyi temetőbe is, a kikötött kutya a kerítésre tette a lábait, úgy figyelt befelé, hol vagyunk már.

Nagyon kellemes a levegő, de a Mamáékinek nyomába sem ér. Hiába a hasonló kőzet a helyen, a megszokott erdő, innen hiányzik a víz (és nekem is, nagyon) és érezni a város közelségét. Ha csak a derengésben is a horizonton. 

1 komment

Címkék: kutya egó babó babó2

A dió vége...

2015.10.28. 23:31 :: Dee_

... 3 délután derékfájlaló törögetés és 2,2 kg finom bél. És mindezt úgy, hogy a szedésével is nagyszerűen szórakoztunk már, nem beszélve a megspórolt forintokról. Most dúskálunk a dióban, keresem a recepteket. :)

Szólj hozzá!

Címkék: ennivaló egó

to be or not to be

2015.10.28. 23:27 :: Dee_

Ma úgy indultunk temetőt látogatni Mamáék falujába, ami eléggé félreérthető így október végén, halottak napja környékén: ásóval, lapáttal. És tizenkét év után újra találkoztam a kutyámmal.

Szólj hozzá!

Címkék: egó