HTML

szárnyak

Friss topikok

  • Hagrid: Egy mentor rendezte...a többi csak üzlet. (2014.12.18. 22:37) dal
  • Hagrid: Vállas max dzsekiben vagyok ám. :-) Persze ennek ellenére 1-1 átlag emberkére én is figyeltem, ki ... (2014.12.15. 21:29) metálapa
  • tulnagyszemulany: láttam már szakáll nélkül, de amúgy sem arról volt szó, hogy hogyan jobb pasi (amúgy sem vonzódom ... (2014.12.12. 15:11) vékony és szakállas
  • Hagrid: A rajzok tényleg jók. :-) A Bibliát meg nyilván a magunk értelmezésében adjuk át nekik. Anyám érte... (2014.11.26. 23:59) böngésző
  • Hagrid: Találtam egyet. :-) Toma Viktor Télközelgő Télre gondol már a szürke, hideg lomb vágy nélkül int... (2014.11.17. 23:40) ősz után, tél előtt

Címkék

babó (54) babó2 (45) család (12) egó (86) elmentünk (4) ennivaló (8) falu (3) film (8) grr (3) háziállat (6) karácsony (1) kert (4) könyv (5) kutya (10) Lakás (1) macska (10) ovi (1) politika (1) Címkefelhő

Blogajánló

dal

2014.12.18. 22:10 :: Dee_

Szerintem a kisebb gyerekek azokat a dalokat szeretik, amiket tisztán énekelnek és akár ők is utánozhatnak. Nem azokat, amiket többen énekelnek és mindenki szólózgat összevissza a hangjával, öncélúan. Az nem musical, az valami koncert, felnőtteknek.

Csak mert hallottam egy dalt A játékkészítőből és úgy tűnt, mintha a megasztár egyik részébe csöppentem volna.

1 komment

Címkék: egó

metálapa

2014.12.14. 22:32 :: Dee_

Számomra a férjem kedves, vicces, szeretetreméltó és igazi apuka. Mikor kimaradt egy éjszakára koncert miatt és hajnalig az utcákat róva kellett elütnie az idejét a belvárosban, bizony féltettem.

De az az igazság, hogy a majd' kétméteres, vállas, bőrkabátos, acélbetétes bakancsba gyűrt farmeros, kapucnit a fejébe húzó marcona fickó elől inkább mások tértek ki... :D

1 komment

kórházban 1.

2014.12.14. 22:26 :: Dee_

Hirtelen jött kórházi tartózkodásunk alatt döbbentem rá, hogy KT mennyire optimista személyiség, mennyire könnyen megtalálja a jót minden helyzetben, és nem siránkozik a veszteségen, ami pillanatnyilag éri. Bátor (beszélt a Mikulással meg befeküdt a röntgengép alá a nagy fénybe), okos, és látja, mikor komoly egy helyzet. 

Szegény kis L. számára meg olyan hirtelen tűntem el, hogy most nem győz utánam futni és tőlem segítséget kérni mindenhez.

Szólj hozzá!

Címkék: babó babó2

kórházban 2.

2014.12.14. 22:20 :: Dee_

Volt egy gyerek, aki beverte a fejét, hányni kezdett, emiatt bekerült kórházba, pótolták a folyadékot nála, megfigyelték. Másfél napig semmi nem történt ezután, már várták a hazatérést a két napos megfigyelés után, erre még a kórházban újra beverte a fejét ugyanott. Nem sokkal később újra hányni kezdett. 

Viszont ahelyett, hogy megcétézték volna, hazaküldték a többiekkel, azokkal, akik - vele ellentétben - nem produkáltak agyrázkódásos tüneteket. Egyetlen oka volt ennek: hasmenése is volt. Bármi okozhatta. De hiába hányt csak a két fejbeverés után, és másfél napig a kettő között egyáltalán nem, ezt hányós-fosós vírusnak vették minden vizsgálat nélkül és gyorsan hazaküldték, nehogy megfertőzze az osztályt.

Kíváncsi vagyok, jól van-e...

Szólj hozzá!

Címkék: egó

vékony és szakállas

2014.12.02. 21:41 :: Dee_

Az új Axe reklám sms-ező srácán először megdöbbentem, mennyire vékony, kifejezetten anorexiás külsejű. Aztán egy idő után, ha sokszor megy a tévében, megszokja a szem... És az egészségtelen kinézet már nem kelt megütközést. Valahogy így lehetett régen a lányokkal is. Most már fel sem tűnik egy piszkafa-csak a képernyőn, általánossá vált.

Ahogy sajnos a szakáll is... Ez a divat kifejezetten taszít. Hatalmas, bongyor szőrök fiatal embereken, vááá... Mondom ezt úgy, hogy F. is szőrös, és mégis. De miért, fiúk, miért...? Mire jó? Beleizzadtok, szúr, ronda, belelóg a kajába, vagy állandóan törölgetni kell... Nem értem.

10 komment

Címkék: egó

cukiság

2014.11.20. 22:57 :: Dee_

Ez nagyon aranyos! Duplo Macskanő!

Szólj hozzá!

Címkék: egó

böngésző

2014.11.19. 23:26 :: Dee_

Ugye tudjátok, milyen egy böngésző gyerekeknek? Hatalmas, mozgalmas kép, apró figurákkal, eseményekkel. Már meséljük, meg KT-t érdekli is, mi lesz karácsonykor (a Frére Jacques dalocska miatt kedveli a szerzeteseket és templomokat), számon tartja a Jézuskát (beleveszi sok mindenbe, pl. mikor sorban kérdezi, ki mennyi idős, vagy ő is lesz-e öreg, akkor ő is szerepel a listáján), így nagyon megörültem, mikor megláttam egy bibliai témájú böngésző könyvet. A szöveg teljesen mellékes (nagyon valószínű, hogy ateistaként sosem fogom a bibliai szöveget visszaadni KT-nek, a rossznak beállított oldalt, a gonosz Heródesét is árnyalni fogom), de a képek fantasztikusak! Próbált a rajzoló történelmileg hűnek maradni, a gyerekek játékai, az állatok, az épületek olyanok, mintha egy törikönyvet lapozgatnánk, de ami miatt teljesen levett a lábamról, azok a kicsi részletek. Rengeteg macska, kútba esett emberke, egy pálmáról lógó kisfiú, akit ponyvával próbálnak elkapni, a lapos tetőn alvó és játszó gyerekek, egy kecske, aki elcsent és rág egy ruhát, festékkel leöntött kereskedő, és csak úgy mellékesen bukkan fel egy fehér ruhás angyal egy fiatal lány, Mária előtt, aki még a seprűt is kiejti a kezéből. És a kedvencem: belerajzolták ezt a csacsit is. :)

   

1 komment

Címkék: könyv egó babó

mosásról

2014.11.18. 21:28 :: Dee_

Jó pár hete írtam ezt, csak elfelejtettem kirakni:

A mosás az egyik kedvenc házimunkám. Szeretek teregetni, elpakolni, mindennek helyet találni a kötélen vagy az állványokon, hogy minden optimálisan száradjon. Imádom a napsütötte ruha illatát, de még jobban a szeles időben, tavasszal vagy kora ősszel száradót, mert igazi vándorlás-szaga lesz. 

Régebben hetente mostam egy világos és egy sötét adagot, majd KT ruhácskáit naponta elöblögettem. Jó érzés volt a kis szárítón látni a rugijait. Mikor ketten lettek, lett külön gyerek- és felnőttmosás, mikor melyik szennyeskosár telt meg, pár hete pedig ráálltam a két naponta mindent kimosok egyszerre-verzióra. Ez kezelhető mennyiségű száradó ruhát eredményez, nincs tele minden velük az amúgy is szűkös térben. Mert a borús idővel sajnos beszorulnak a házba a ruháink. Ez az időszak a legrosszabb, mert már nem lehet kinn szárogatni, maximum pár órát, de még nem is fűtünk, amivel rásegítenénk a folyamatra.

Érdekes, hogy mindig át kell variálni a rendszert, nem lehet megnyugodni egyetlen helyes metódusban. Sok minden függ attól, hányan vagyunk, milyenek a szárítóállványok, vegyünk-e még, hogy távolabb teregethessük a ruhákat egymástól,hogy van-e napsütés, mert akkor a gyerekruhák a kötélre kerülnek, ha nem, akkor kevés nekik a két állvány, hogy elég messze kerüljenek egymástól, hogy két nap alatt megszáradjanak, a lakás is elég párás, nem mindegy, hova tesszük őket, mosunk-e éppen ágyneműhuzatot is, mert akkor semmi másnak nincs hely. Új mosógépünk is lesz majd talán, az is lehet, hogy jobban centrifugáz.

Nos, update-elném, kétszer is.

A múlt héten beadta a kulcsot az öreg mosógép. Megpróbáltam becsapdosni a tetejét, amivel már pár hete egyre nehezebben sikerült beindítani, végül két majdnem negyed órás küzdelem (és sok káromkodás, erőszak, amitől kiadott egy kétforintost, ki tudja, honnan) után sem kelt életre. Kétszer kellett kézzel mosnom, elég nagy mennyiséget, és a kádba áztatott, mosószappannal dörgölt ruhák kicsavarása nem hogy nem volt hatékony, de véraláfutás lett tőle a hüvelykujjam alatti párnákon, és nagyon fájtak az ízületeim. Szombaton megrendeltük az új gépet, ma kihozták. A gyerekek kergetőztek körülötte, majd bevittük a helyére, a fürdőszobába, és az addig tökéletesen nyíló ajtaja egyszerre csak beragadt. Mintha valami zár kattant volna be. Hiába futtattunk le rajta egy programot, akkor sem nyílt ki. Kapcsolót nem találtunk. Holnap hívjuk a szervízt. 

Lehet, hogy nem lesz új barátom? 

Szólj hozzá!

Címkék: egó

ősz után, tél előtt

2014.11.17. 22:18 :: Dee_

Mire idejutok, a napközben fejben fogalmazott blogbejegyzéseim elillannak.

Most csak gyorsan annyit, hogy még nem igazán találtam olyan gyerekverset vagy képeskönyvet, ami ezzel a novemberi nyúlós idővel foglalkozna. Amikor már nincs szilva, körte, szőlő, aranyló levelek és dióhegyek, de még nincs zúzmara, jég és zimankó. Mikor kora délután alkonyodik, és mintha felhőben haladnák, szitál ránk a permet. Mikor a bélelt csizma még sok, de a félcipőben fázik a láb. Mikor inkább vastag pulcsit veszünk az átmeneti dzseki alá, csak ne kelljen előszedni a néha még túl meleg télikabátot. Mikor még nincs advent, de elmúlt a szüret ideje.

Ilyen alkalmakra milyen vers való?

   

1 komment

Címkék: egó

javulok

2014.11.10. 23:22 :: Dee_

Bár a család próbálja a lábam tehermentesíteni, de már rendesen járkálok a gyerekekkel, házimunkázom, csak igyekszem nem guggolni, feszített lábbal előre hajolni (kádban ülő gyermek fogmosása), felállni dolgokra (mert lehuppanni fáj). Minden nap van vagy a városban mászkálás, vagy 3 km séta dombra fel, völgybe le a babakocsival (vagy cipelhetem a kisasszony 13 kilóját az oviba napi kétszer), plusz a szokásos itthoni tevékenységek. Kíváncsi leszek, mit nyújt majd a gyógytorna ezek után. 

Szólj hozzá!

Címkék: egó