Anya el tudott vinni ma minket, így hamar odaértünk és végeztünk a vérvétellel. Béna voltam nagyon, emrt mintha olyat emlegettek volna, hogy inni sem lehet egy darab idővel előtte, de ezt a neten egy vérvétellel foglalkozó orvos megcáfolta, valószínűleg az altatással kevertem, de azért csak reggel adtam neki a beavatkozás előtt egy kis vizet, meg is szenvedtük a hajnalt, mert jön a foga, nagyon sírt, de ha lefektettem, azt hitte, szoptatni is fogok, de nem tettem, erre csalódottan, fájdalmasan sírt fél öttől. Persze közben is sírt végig, nyomogatni kellett a kis kezét, hogy folyjon a vére, amúgy sem iszik, vizet pláne nem, én meg hajnali egykor szoptattam utoljára. Anya még maradt kicsit, fura volt, hogy sütök egy tortát, és már megyünk is át hozzájuk. Persze nem ment ilyen gyorsan, elaludtunk mi, csajok, majd kertészkedtünk kinn KT-val (az autóhoz most nem engedem, én vagyok a hibás, de sokszor elront rajta valamit, mert nem figyelek rá), hozta-vitte a muskátlikat, a slagot. locsolt. Néró aggodalomra ad okot, de erről majd holnap írok, az állatorvos után.
Később tényleg átmentünk, és kiderült, összefutott szinte az egész család. A torta nem lett igazi Sacher, csak kakaós piskótás, és a mázat is elrontottam, mert egy tízessel megfiatalítottam a díszítésen az ünnepeltet, aki valóban letagadhat ennyit, de azért el kellett tüntetni. KT ebben is segített, így a kismackó meg két falat csirkemell után került némi csoki is a szervezetébe. Anyáéknál nem evett, itthon bepótolta azért. L.-t bezzeg nem kell félteni, elfogyasztott egy egész kiflit.
