Kósza terv volt, hogy pár hete leutaztuk volna nyaralni oda, ahol előtte már három napot töltöttük a rokonsággal, ezúttal csak Apáékkal. Előtte viszont Néró bibircsókja elgennyesedett, le kellett volna műteni. A műtét előtti délelőtt vásárolni voltunk, majd a hévmegállóban lerobbantunk, esélyünk sem volt hazaérni időben. Elhalasztottuk az orvost, de két nappal később már csak antibiotikumozni kellett a kutyát öt napig. Így ráment erre a nyaralásra szánt hét teljesen, nem tudtuk a második részében elutazni.
Nagyon bántam, de F. nyugtatott azzal, amivel általában én jövök, hogy mindenek oka van, lehet, hogy balesetet úsztunk meg így. Most, olvasva egy bezzeganyás cikket, agyon valószínű, hogy egy fosós-hányós vírustól menekültünk meg. A kommenteket olvasva kiderül, milye sokan voltak betegek, az ottlakók, bennfentesek infói, hogy ez szinte minden évben van, ha kitör a kánikula... A strandot veszélyesnek gondoltam, de az élő vizek sem olyan tiszták ezek szerint.
