Nővérem ma új szintre emelte a kapcsolatunkat, most már nem csak szó nélkül késik egy órát a megbeszélt találkozóról, már szimplán el sem jön. És mi vagyunk a hülyék, hogy nem érdeklődtünk, vajh' akad-e fontosabb elfoglaltsága. Az normális, hogy ő nem szól. Ő ilyen, mondja apám. Amúgy volt indoka a távolmaradásra, de mentsége arra, hogy erről nem szólt, nincs.
Azért is vagyok mérges, mert ők vendégebbek Apáéknál, és nem akartam őket száradó ruhákkal fogadni, pedig azok ma egész nap száradhattak volna kinn, nagyon meleg volt, a mosnivaló meg szemtelenül felgyűlt.
