Rossz billentyűzettel nem öröm az írás, ezért vagyok elmaradva.

F.-vel három macskát fürdettünk meg. Sosem tenném, de muszáj volt a vakarózásuk miatt, sőt, ismételni is kell. Szegénykék mély hangon nyávogtak, de aki még száraz volt, kíváncsian figyelte az „áldozatot”. Én fogtam őket, három mély karmolással megúsztam. Ahogy száradtak, úgy oldódtak fel irányunkban. Este már szent volt a béke.

KT imádja a szóvicceket, most a kádban röhögtünk azon, hogy a „buborék”-ot „babakék”-nek hallottam és visszakérdeztem, utána már csak íly módon lehettek nevezve. Jó éve gondoltam rá, milyen lesz, ha már amiatt kell rászólni, mert túl sokat beszél, pár hete eljött ez a pillanat is. Rákapott a színezésre, nagyon kreatív, sosem unatkozik, mindig kitalál valamit, ha csak úgy magára van hagyva a kertben, a házban. Például a görgős szék tűzoltóautóvá változik, vagy három duplóelemből telefont épít, aminek a duplóbusz a töltője, vagy éppen mesekaraktereket hív fel játéktelefonon. Minden doktorbácsis dalt ismer, számon tart, még a Leningrad Doktor House-át is, hehe. Örömmel ugrándozik, fára mászik. Sokat nevet és olyan rossz, ha miattam sír…  

L.-ből, a füligvigyor csecsemőből sokszor mérges, elégedetlenkedő, türelmetlen, nehezebben mosolygó, imádnivaló, fürtös kislány lett. De ilyen ez a majdnem két év, rájön, hogy van akarata, hogy csinálhat mást, mint amit mondunk. Ő már fetrengett a földön kétségbeesett haragjában (nem cumizhatott piszkos kézzel, meg kellett várnia a kéztörlést, vagy éppen nem arra vezet az utunk, amerre ő menne), de sokszor csak annyi a baj, hogy éhes vagy fáradt. Az idegenekkel tartózkodóbb már. Szeret öltözködni, tütüt vetet fel, nyuszifüleket, sisakokat, de nekünk is hoz belőlük, majd a tükör előtt illeg. Már nem hagyja, hogy KT bántsa, a legkisebb érintésre felhördül, és már ő sem közeledik annyira a bátyja felé, régebben próbált nyitni. Most néha megsimogatja. Ügyesen kifejezi magát, jó pár szót mond, imád hintázni és a höcögtetést. KT érdekes a számára, bár nem bandáznak, de követi a bátyját, tanul tőle, utánozza, részt vesz a csínjeiben, még ha ez KT-nak néha terhes társaságot jelent is. Olyanokat is kitalál, amiben éppen KT követi őt, mint a fogmosáskori arcomba kiabálásban, ha a tesóét mosom. Rajzoltat, mesekönyvezik. Múltkor hozzám bújt és csivitelő, gyengéd hangon, beszélt hozzám babanyelven.

Imádom őket.