Jó pár hete írtam ezt, csak elfelejtettem kirakni:
A mosás az egyik kedvenc házimunkám. Szeretek teregetni, elpakolni, mindennek helyet találni a kötélen vagy az állványokon, hogy minden optimálisan száradjon. Imádom a napsütötte ruha illatát, de még jobban a szeles időben, tavasszal vagy kora ősszel száradót, mert igazi vándorlás-szaga lesz.
Régebben hetente mostam egy világos és egy sötét adagot, majd KT ruhácskáit naponta elöblögettem. Jó érzés volt a kis szárítón látni a rugijait. Mikor ketten lettek, lett külön gyerek- és felnőttmosás, mikor melyik szennyeskosár telt meg, pár hete pedig ráálltam a két naponta mindent kimosok egyszerre-verzióra. Ez kezelhető mennyiségű száradó ruhát eredményez, nincs tele minden velük az amúgy is szűkös térben. Mert a borús idővel sajnos beszorulnak a házba a ruháink. Ez az időszak a legrosszabb, mert már nem lehet kinn szárogatni, maximum pár órát, de még nem is fűtünk, amivel rásegítenénk a folyamatra.
Érdekes, hogy mindig át kell variálni a rendszert, nem lehet megnyugodni egyetlen helyes metódusban. Sok minden függ attól, hányan vagyunk, milyenek a szárítóállványok, vegyünk-e még, hogy távolabb teregethessük a ruhákat egymástól,hogy van-e napsütés, mert akkor a gyerekruhák a kötélre kerülnek, ha nem, akkor kevés nekik a két állvány, hogy elég messze kerüljenek egymástól, hogy két nap alatt megszáradjanak, a lakás is elég párás, nem mindegy, hova tesszük őket, mosunk-e éppen ágyneműhuzatot is, mert akkor semmi másnak nincs hely. Új mosógépünk is lesz majd talán, az is lehet, hogy jobban centrifugáz.
Nos, update-elném, kétszer is.
A múlt héten beadta a kulcsot az öreg mosógép. Megpróbáltam becsapdosni a tetejét, amivel már pár hete egyre nehezebben sikerült beindítani, végül két majdnem negyed órás küzdelem (és sok káromkodás, erőszak, amitől kiadott egy kétforintost, ki tudja, honnan) után sem kelt életre. Kétszer kellett kézzel mosnom, elég nagy mennyiséget, és a kádba áztatott, mosószappannal dörgölt ruhák kicsavarása nem hogy nem volt hatékony, de véraláfutás lett tőle a hüvelykujjam alatti párnákon, és nagyon fájtak az ízületeim. Szombaton megrendeltük az új gépet, ma kihozták. A gyerekek kergetőztek körülötte, majd bevittük a helyére, a fürdőszobába, és az addig tökéletesen nyíló ajtaja egyszerre csak beragadt. Mintha valami zár kattant volna be. Hiába futtattunk le rajta egy programot, akkor sem nyílt ki. Kapcsolót nem találtunk. Holnap hívjuk a szervízt.
Lehet, hogy nem lesz új barátom?
