Nagy örömmel vettem le a polcról az Auchanban gyerekkorom egyik Disney-kedvencét, az Olivér és társait. Ma meg is mutattam a gyerekeknek - és F-nek, mert még ő sem látta - , de teljesen kiakasztott az új szinkron. Nem, talán nem lett volna baj, ha csak simán felveszik az új hangokkal (a dvd kiadásra nem akarták vagy tudták talán feljavítani a régit), de teljesen megváltoztatták a szöveget, ami különösen a daloknál feltűnő, nem illeszkedik a filmhez, jelenethez. Az én kedves, szó szerint ismert dalaim! A youtube-al vigasztalódtam, megmutattam F.-nek, milyen is volt a főcímzene Vikidál Gyulával... (Tudom, az Olivér és társai nem egy Oroszlánkirály, de milyen lenne az is teljesen más hangokkal? A kis hableány szerencsére megmenekült ilyen szempontból, pedig az is a 80-as évek végén készült. A Vissza a jövőbe-filmeknél megmaradtak a szinkronhangok és sokat a szövegen sem változtattak, mégis érezni, melyik az új. A Hófehérkét is sajnálom nagyon, nem ugyanolyan, mint volt. Érdekes, a Hamupipőkét fel tudták rakni eredeti változatában a dvd-re, nem tudom, mi alapján válogatnak.)
Most, huszonvalahány évvel később esett csak le, miért csillant fel minden csibész szereplő szeme, mikor meglátták Olivér nyakörvén a bilétát a címével, miután Jenny örökbe fogadta. Gyerekként semmit nem mondott az, hogy 5th Avenue, most viszont már tudom, hogy gazdagék lakhelye, és ezt már a címükből is levágja bárki. Vicces amúgy, hogy bár nem tudom, 1988-ban milyen ház állt ott a sarkon, de egy hasonló hangulatú hotel van most azon a telken a google maps szerint. A környék nem sokat változott. És hiába a vagyonosak lakhelye New Yorkban, nálunk ilyen látvány van minden városi park mellett.
Teljesen elmerültem abbn a hangulatban, amiben akkoriban éltem, a film segítségével. Visszahozott mindent. Mamáék, állatkák, pici önmagam, a családom, a suli...
