Kis összefoglaló a nyárról, ami ugyan még nem múlt el, de nekünk igen. Rengeteg minden történt!
Kibélelték a kéményt, kicserélték a gázkazánt.
L-t megcsípte egy darázs.
Voltunk strandon háromszor, ebből egyszer a nővéremmel és unokaöcsémmel.
A lányokkal többször taliztunk (igyekszünk havonta).
Voltam rendkívül bunkó nőgyógyásznál (4 hetet kellett az időpontra várni...) és nagyon rendes, figyelmes magánfogorvosnál.
Voltunk a Balatonon kutyástól (az eb miatt hazafelé 5 órát utaztunk a hőségben, és a gyerekek hihetetlenül aranyosan tűrték a fáradalmakat, gyakorlott utazók), vonattal, régen látott rokonokkal egy panzióban (a gyerekek ehhez is prímán adaptálódtak, örültek mindennek, a másodunokatesóknak, kis-nagybátynak), vízibicikliztünk és mindketten elkezdtek lábtempózni maguktól.
L. megkapta a Summer Fever Elsát és Annát, kedvenc játékok lettek.
Elkezdték angolul énekelgetni a Let It Go-t, de KT kedvence a "főtt kukorica, Mais!", ami még a Balcsin hallott, de azóta németül emlegeti a kukoricát.
KT slágerkönyve a hatalmas, nehéz atlasz, amit még a lányokkal vettem a Könyvhéten, elkezdte belőle összeolvasni a betűket, első felolvasott szava a "Ciprus" volt, de tanulja az országok elhelyezkedését is. Meg imádja a pontösszekötős rajzokat is.
L. rálépett a szobatisztulás rögös ösvényére, de még hosszú út áll előttünk, ha rajta múlik.
F. átvette a házimunka és gyerekrevigyázás nagy részét, míg fetrengek az ágyon.
Kétszer álmodtam kislánnyal és bár nem esik olyan jól, nem utálom úgy az édeset, mint KT-vel, ez is lányra utal. KT-nak sokszor eszébe jut és kérdezget.
L. szeme teljesen bebarnult.
Elromlott a tévénk, a gyorsan rendelt újat elvitték szervizbe, mert rossz a hangja, sajnos épp a hosszú hétvége előtt, nehezen bírom ezt a csendet.
A kocsi fékje rossz, így még azt a keveset sem autózhatjuk, amit szoktunk, nehéz így. De lehet, hogy lesz új.
Meghalt Árnyék, a legpuhább, legkedvesebb, leggyönyörűbb kandúr a világon. Ha nem tetszett neki, hogy felvettem, kifolyt a kezemből (egyszerűen elhagyta magát és nem volt már fogása) vagy hangosan szuszogott, soha nem kapálózott, mint Szamócáék. Drága kis macskánk!
Négy hőhullámot éltünk át, de a házban elviselhető maradt valamennyire a hőmérséklet.
